Egy egyetemista mindennapjai - Igényes formába öntve.

E g y k á v é m e l l e t t - Over a cup of coffee

E g y k á v é m e l l e t t - Over a cup of coffee

Mélyenszántó - új értelemben

2014. február 15. - kitt.

Ma két filmet is megnéztünk a párommal: Last Vegas, illetve Minden6ó.
Nem tudom, kinek mit mondanak ezek a címek, de ez után a két alkotás után úgy éreztem, hogy az életemből megérte ezt a 3 órát a két filmre szánni. Olyan szinten megérintett mindkettő, hogy még most, fél óra után is a hatásuk alatt vagyok. 
Mindkettő film vígjátéknak volt titulálva, na egyet elárulhatok: csak akkor fogom megnézni őket újra, ha végső elkeseredésemben nem lesz más és már nagyon sírhatnékom van.
Tanulságos és keser-édes volt számomra mindkét film.
A Minden6ó utolsó 10 percét végigbőgtem, igen, nem túlzok, potyogtak a könnyeim rendesen. Megérintett, legbelül a lelkem mélyén és olyan helyre talált, ahová nem sok minden jut el. Villámcsapásként ért a felismerés, hogy ezt azért kellett MOST látnom, nem előbb és nem később, mert a következő fél évben nagyobb szükségem lesz Istenre, mint bármikor máskor. És ha netán valami nem úgy sikerül, nem kell bánkódnom, mert ahogy már egy előbbi, korábban megírt posztom tanulságaként írtam, Isten mindig tudja, hogy mit csinál és azt a valamit sosem teszi véletlenül. Soha. Én ebben hiszek. Hozzáteszem, a rész, amikor Steve Carell (Evan) a híradóban hablatyol, rendkívül derűs pillanatokat okozott. De összességében a film mélysége érintett meg.

A Last Vegas hasonló tanulságokkal szolgált, más szempontból. Az elején - illetve a közepe felé is - kicsit Másnaposok Trilógia koppintásnak gondoltam az egészet, de a végére megtetszett, nem tudom miért, volt benne valami elragadó báj. Sokunkat biztosan hidegen hagy  - 19 évesen hogy a bánatba ne hagyna?! - az öregedés gondolata. Ha valaki megnézi ezt a filmet, aki elég érett hozzá, na Ő biztosan el fog rajta gondolkodni. 


A felszínen az egész egy nagy buli, de a mögöttes szálak, amik komolyabb témákat latolgatnak, zseniálisan átszövik ezt a felszínes vidámságot. Őszinte képet nyújt az igaz barátságról, annak áldozatairól, a lemondás fogalmáról, ami akár egy egész életet is determinálhat. Arról, hogy milyen lehet a megöregedés, ennek elfogadása, vagy éppen tudat alatti elutasítása. És legfőképp arról, hogy soha ne akarjuk átverni önmagunkat... (Ezt most szándékosan hagyom három ...-tal a végén).

Nos, számomra a film efféle üzeneteket hordoz, mindazok ellenére, hogy finoman be van csomagolva egy felszínes buliba, melynek a helyszíne mi más lenne, mint Las Vegas?!

Így ajánlom ezt bárkinek, aki érdemesnek találja az idejét az ilyesfajta filmek megnézésére.

A bejegyzés trackback címe:

https://kitts.blog.hu/api/trackback/id/tr335816218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása